százszor gondoltam át mit írjak számítok rá, hogy választ nem kapok..beszélni nehéz,ezért csak írok..torkomban gombóc,szólni nem bíriok,kérlek ne felejtsd el a nevemet!!:( Elbucsuzni jöttem csupán és bocsánatot kérni,amiért nem tudtam felérni a vágyaidhoz bocsánat azért mert örökké megbecsültelek bocssánat azért mert most szét hullik mindnen.nézem kezed.koszos,hozzám többé nem érhet..nézd a szemem könnyes,ezzel mosnám tisztára..:(Most elmegyek tudom ha valaha meghallod a nevem azt krdezed:ki az? :( :(erösnek mutatom magam de mikor senki nem lát könnyezek most irok neked egy levelet,az egész életem csődbe ment indulásra készen állok már nincs semmi dolgom de mielött kilépek még visszanézek egyszer csak ez a levél marad utánnam de ez öszinte és igaz,mikor olvasod ezt alevelet azt mutatom hogy az emlékedet ellököm pedig velem marad mindig amig magamat felkötöm..most nincs más csak egy törött üveg ezzel felvágom az erem és vérrel irom alá neked ezt a bucsu levelet..te cak kirugod alolam a széket amin lábujjhegyen ácsorgom CSAK SZERETTEM VOLNA VISSZAHOZNI A SZÉP KÉPEKET LÁTNI AKARTAM ISMÉLT SZEMEDBN A FÉNYEKET!!!!!!de te csak alázz taposs el de én utolso szavaimmal kiadm ezt a mérget..tudom ha nevemet hallod megkérdezed :ki z? :( :(
Százszor fogalmaztam át e lapot,
